http://roadbook.blog.hu/2017/06/29/nyeregbe_magyar_411isszaRoppant helytelen módon, de elterjedten nevezik a Fertőt "Fertő-tónak". Ez majdnem olyan, mint a sampinyon gomba. Ugyanis a Fertő az a tavak egy fajtája: sekély vizű, felmelegedő, dús növényzettel. Több fertő is van Magyarországon, de "a" Fertő az ez. A Dunántúlon elsőként, hazánkban ötödikként alakult meg nemzeti park 1991-ben, vagyis kapott magasabb védettségi szintet az 1977-ben alapított Fertő-tavi Tájvédelmi Körzet. Eredetileg "Nemzetközi" Parkot szerettek volna létrehozni az 1980-as évek végén Ausztria és Magyarország határán (egyben a vasfüggöny két oldalán), de a keleti blokk felbomlásával ez az ötlet elvesztette eredeti pikáns ízét, végül az osztrák oldalon csak 1993-ban alakult meg a társ nemzeti park. Idehaza kevéssé ismert, de odaát a Fertő - ők úgy nevezik Neusiedler See - csak egy része kapta meg ezt a rangot.
A Fertő nádasa Balf alatt
Mivel most csak a Fertővel foglalkozunk, nem térek ki rá, hogy került ide a Hanság, de egy későbbi bejegyzésben még lesz róla szó. A Nemzeti Park megalakulásában a természetvédők az állat- és növényvilág hatékonyabb megőrzésének lehetőségét üdvözölték, a lakosság a településfejlesztési érdekek egyik fontos adottságát látták benne, a turisztikában érdekeltek az ágazat gyors növekedését remélték.
A Fertő kétségtelenül kontinensünk egyik legjelentősebb vizes élőhelye annak ellenére, hogy az elmúlt évszázadok lecsapolásai és vízrendezései miatt sok változás történt: területe és vízmélysége csökkent, a korábban jellemző nagy vízszintingadozások megszűntek. Mindezek a tómeder gyors elnádasodását okozták, ami különösen a magyar oldalon meghatározó, a terület háromnegyedét borítja.
(folytatódik)
